Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


    Naprendszer  alatt (mondat közben kisbetűvel írva) olyan rendszert értünk, amelynek középpontjában egy vagy több csillag található, és körülötte égitestek keringenek. Bonyolult égi mechanikai rendszerekről van szó, amelyek tanulmányozása elsősorban a csillagászati tudomány feladata.

     Bolygónknak, a Földnek otthont adó Naprendszer egyike a Tejútrendszer sok milliárd naprendszerének, és az Orion spirálkar külső harmadában helyezkedik el. Naprendszerünk középpontjában a Nap található. A továbbiakban erről a Naprendszerről szól a cikk.

A Naprendszer általános jellemzői 

     A Nap tartalmazza a Naprendszer tömegének 99,86%-át, de a perdületének csak a 2%-át. A bolygók közel egy síkban keringenek, ezt a síkot az ekliptika síkjának is nevezik. A Nap körül az összes bolygó, és a bolygók körül a legtöbb hold azonos irányban kering, és a forgásirányokra is döntően ez az irány jellemző: ez az ekliptika északi pólusa felől nézve pozitív irány (az óramutató járásával ellentétes). Vannak persze olyanok is, amelyek kivételt képeznek, és ellentétes, ún. retrográd irányban keringenek vagy forognak. Pl. az Uránusz és a Vénusz tengely körüli forgása, ill. a Neptunusz Triton nevű bolygójának keringése retrográd, negatív irányú. A közelebbi bolygókon sok a nehezebb atom, döntően szilárd anyagból állnak, a távolabbi óriásbolygók anyagát túlnyomóan gáz halmazállapotú, könnyebb atomok (hidrogén és hélium) alkotják.

A Naprendszer égitestei Kép

     A Naprendszer égitesteit az alábbiakban csak kategorizáljuk, pontosabb adatok és leírások az egyes szócikkekben találhatók.

                                      A Nap 

    A Nap a Naprendszer központi csillaga. A Naprendszer tömegének 99,86%-át teszi ki. Rajta kívül nincs komolyabb energiatermelő égitest a Naprendszerben.

Bolygók Kép

    A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) Prágában tartott konferenciáján résztvevő mintegy 2500 küldött 2006. augusztus 24-én, többségi szavazással új bolygódefiníciót fogadott el (a bolygónak kell a stabil pályájának egyetlen meghatározó égitestjének lennie, tisztára kell söpörnie pályáját, azaz a környéken keringő objektumokat el kell takarítania), ezzel gyakorlatilag megvonta a Plútótól a bolygó-státuszt és törpebolygóvá minősítette át. A döntés fő oka az volt, hogy a Neptunuszon túl már felfedeztek a Plútónál nagyobb tömegű égitestet, és valószínűleg még számos, fel nem fedezett törpebolygó kering a térségben, melyeket a közeljövőben fedeznek föl, így a Naprendszer bolygóinak száma túl nagy lenne (például ötven bolygót nem lehetne egyszerűen megtanulni az iskolában).[1] Így a fenti döntés értelmében a jövőben már csak 8 bolygót sorolunk ebbe a kategóriába:

 

Törpebolygók 

Hold

     A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók körül keringő égitesteket. (A csillagászok ugyanezeket mellékbolygóknak is hívják.) (Ekként a Hold a Föld holdja.) Nem mindig könnyű eldönteni, egy objektum-pár melyik tagja a hold. Tipikus példa erre a Naprendszerben - az időközben törpebolygóvá minősített - Plútó, és egyetlen, Charon nevű holdja, ez a rendszer pl. kettős rendszernek is tekinthető. Mivel minden anyagi testnek van gravitációs tere, a bolygó és holdja kölcsönösen vonzzák egymást. Ha a két objektum megközelítőleg azonos tömegű, kettős rendszernek nevezzük őket. Egy példa lehet a 90 Antiope kettős aszteroida. A hold meghatározásának általános kritériuma az, hogy a két objektum tömegközéppontja a bolygó

A kőzetbolygók holdjai Kép

  1. Merkúr és Vénusz bolygónak nincs holdja.
  2. Föld
    1. Hold
  3. Mars
    1. Phobos
    2. Deimos

                                                                                                         

Az óriásbolygók holdjai

Kép                                       A Jupiter holdjai 

A Jupiternek jelenleg 63 holdját ismerjük.

  1. Métisz
  2. Adraszteia
  3. Amalthea
  4. Thébé
  5. Io
  6. Europa
  7. Ganimédesz
  8. Kallisztó
  9. Léda
  10. Himalia
  11. Lizitea
  12. Elara
  13. Karpo
  14. Mnémé
  15. Ananké
  16. Carme
  17. Paszifé
  18. Sinope

A Szaturnusz holdjai 

A Szaturnusznak jelenleg 60 holdját ismerjük.

  1. Pán
  2. Atlasz
  3. Prométheusz
  4. Pandora
  5. Epimétheusz
  6. Janus
  7. Mimasz
  8. Enkeládusz
  9. Tétisz
  10. Teleszto
  11. Kalipszo
  12. Dione
  13. Heléna
  14. Rhea
  15. Titán
  16. Hiperion
  17. Japetusz
  18. Fõbe

Az Uránusz holdjai 

Az Uránusznak jelenleg 27 holdját ismerjük.

  1. Cordelia
  2. Ophelia
  3. Bianca
  4. Cressida
  5. Desdemona
  6. Júlia
  7. Portia
  8. Rosalinda
  9. Cupido
  10. Belinda
  11. Perdita
  12. Puck
  13. Máb
  14. Miranda
  15. Ariel
  16. Umbriel
  17. Titánia
  18. Oberon
  19. Francisco
  20. Caliban
  21. Stephano
  22. Trinculo
  23. Sycorax
  24. Margaret
  25. Prospero
  26. Setebos
  27. Ferdinánd

A Neptunusz holdjai 

A Neptunusznak jelenleg 12 holdját ismerjük.

  1. Najád
  2. Thalassza
  3. Deszpina
  4. Galatea
  5. Larissza
  6. Protéusz
  7. Triton
  8. Nereida
  9. Halimédesz
  10. Psamate

A Kuiper objektumok holdjai 

Charon
Nix
Hidra
Düsznomia

 

A kisbolygók holdjai 

Dactyl az Ida aszteroida holdja.

 

Kisbolygók és meteoroidok 

     A kisbolygók és az apróbb kődarabok között folytonos az átmenet. Ez utóbbiakat meteoroidoknak nevezzük kb. 10 cm alatt, egészen a porszemnyi méretekig. A porszemnyi méretű meteoroidok okozzák az állatöv mentén derengő állatövi fényt. Amikor a meteoroidok belépnek a légkörbe, a fényjelenséget meteornak vagy népiesen hullócsillagnak nevezzük. Amikor leért a Föld felszínére, akkor már meteorit a neve.

2008 elején mintegy 280 000 volt azon ismert kisbolygók száma, melyek mérete meghaladta az 1 kilométert.

Üstökösök Kép

     Az üstökösök olyan égitestek, amelyek felszíne Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), melynek során por és kisebb-nagyobb szilárd töredékek szabadulnak ki az üstökös fölépítésében meghatározó szerepű vízjégből. Ilyenkor „légköre” lesz, amit kómának hívnak. A napszél hatására ez elnyúlik a Nappal ellentétes irányba, ez a csóva. A felszabaduló poranyagra más erők hatnak, mint a főleg ionizált gázból álló csóvára. A csóva ezért a bolygóközi mágneses tér hatására nyeri el alakját, míg a porcsóva a Naptól sugárirányban kifelé tartó uszály alakját ölti.

      Az üstökösök valószínűleg az Oort-felhőből kiindulva közelítik meg a Naprendszer belső területeit. Nagyon sok közülük vissza sose tér. Azok azonban, amelyek kis pályaperturbációt szenvednek el a nagybolygóktól, hosszú periódusú üstökösökké válnak. A Naprendszer belső területeit leggyakrabban a már "honosult" üstökösök látogatják meg. Legismertebb közülük a Halley-üstökös. A rövid periódusú üstökösök fokozatosan elveszítik illóanyagukat és/vagy szétesnek (pl. a Tempe, vagy a Bennet üstökös), vagy kisbolygó-szerű égitestté válnak.

     Lehetséges, hogy a Tunguz eseményt, mely 1908 júliusában történt Szibériában, egy ilyen üstökös-töredék becsapódása és szétrobbanása okozta.

Kentaurok 

      Olyan jeges üstökösszerű égitestek, melyek az üstökösöknél kisebb excentricitásúak, és pályájuk a Jupiteré és a Neptunuszé közé esik.

Neptunuszon túli égitestek 

  • Kuiper objektumok: a Plútó távolságában található úgynevezett Kuiper-övben keringő kisbolygók, melyek nagyjából 30 és 50 CsE között helyezkednek el. Újabban ide sorolják a Plútót is.
  • Az Oort-felhő: A nagybolygóktól jóval kijjebb, nagyjából 50 000 és 100 000 CsE környékén található az Oort-felhő, ahonnan a hosszú periódusú üstökösök valószínűleg származnak
  • A Szedna elnyúlt 76 és 850 CsE közötti pályája nem igazán felel meg egyik kategóriának sem, mégis talán az Oort-felhő részének tekinthető, csak talán a felhő alakját nem ismerjük pontosan
  •                                                                                   Forrás:Wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Társoldal

(Shöndör, 2011.09.09 21:23)

Üdv,
végignéztem az oldaladat és le vagyok nyűgözve:) van egy hasonló kaliberű oldalam http://www.gecseisandor.eoldal.hu
ha szeretnéd, lehetnénk társoldalak is
üdv
Sándor

Tesó,

(Stephani Mihaly (Stefi), 2009.01.27 22:15)

ez az oldal klassz!!! Eddig nem volt idöm komolyabban átnézni, de most már végre sikeresedett:)De levág... Benned annyi tudás van... rengeteg. Nem is gondoltam volna, s több, mint gratula!!!!