Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Kép                                                                                                                                                Csillag – saját gravitációja által összetartott égitest, amelynek sugárzását a magas belső hőmérséklet hatására kialakuló nukleárisreakciókban felsza­ba­duló energia biztosítja. A mi csillagunk, a Nap, tulajdonságait tekintve át­la­gos csillag. Azokat az égitesteket is csillagoknak tekintik, amelyekben még vagy már nem zajlanak magreakciók. A csil­lag­fej­lődés során ugyanis a csil­lag­kö­zi anyagból sűrűsödéssel kialakuló előcsillag az összehúzódás közben fel­me­legszik, s ettől sugároz. Amikor a belseje néhány millió fokosra hevül, be­in­dul­nak az energiatermelő magreakciók. Előbb a hidrogén alakul át hé­li­um­má, majd a nagyobb rendszámú kémiai elemek is felépülnek a csillag mag­já­ban. A magreakciók megszűntével a csillag fehér törpévé vagy neutroncsillaggá zsugorodik, de a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok fekete lyukakká zu­han­nak össze.A csillag meghatározó tulajdonsága a kezdeti tömege. Ez, valamint a kezdeti kémiai összetétel (a nehezebb elemek aránya a H és He mellett) egyértelműen megszabja a csillag további sorsát, vagyis a hőmérséklet, a mé­ret és a kémiai összetétel időbeli változását. Egy csillag tömege a 0,08–100 naptömeg tartományba eshet. Az alsó határnál kisebb tömegű égitest barna törpe vagy sokkal kisebb tömeg esetén bolygó. A felső határnál több anyagot tartalmazó csillag gyorsan ledobja külső rétegeit, hogy stabilitását megőrizze. A csillagok között nagyon gyakoriak a kettőscsillagok és a változócsillagok.

       A Csillagköd vagy nebula porból, gázból és plazmából álló csillagközi felhő. A csillagköd kifejezést kezdetben az összes mélyég-objektumra alkalmazták, még a Tejútrendszeren kívüli galaxisokra is, például az Androméda-galaxist gyakran nevezik a köznyelvben Androméda-ködnek.                                                                                     

 A csillagködöket a megvilágításuk módja szerint csoportosítják:

  • A planetáris ködök haldokló csillagok körül kialakult gázburkok, amelyek az ionizált anyaguk miatt világítanak.
  • A Képszupernóva-maradványok általában nagy sebeséggel távolodnak a szülőcsillaguktól és a lassabb csillagközi anyaggal törtánő ütközés következtében felforrósodnak, világítani kezdenek.
  • A sötét ködök csak akkor érzékelhetők amikor más csillagokat vagy világító ködöket takarnak el. Jellegzetes sötét köd a Lófej-köd az Orion csillagképben, vagy a Szeneszsák a Dél Keresztje csillagképben.                                                                       
  •   Nyilthalmazok És Gömbhalmazok
  • A halmazok csillagokból álló csoportosulások, melyeknek tagjai erősebb gravitációs kapcsolatban állnak egymással, mint a környező mezőcsillagokkal. A nyílthalmazok tagjai szabálytalanul és szétszórtan, míg a gömbhalmazok tagjai gömbszimmetrikusan és a középpontjaik felé egyre sűrűsödve helyezkednek el. A nyílthalmazok általában a galaxisunk fősíkja mentén helyezkednek el, míg a gömbhalmazok a Képgalaxis síkján kívül, a halóban találhatók.

    A nyílthalmazokat három különböző módon lehet csoportosítani:

    A csillagok sűrűsége szerint 

  • erős csillagkoncentráció
  • gyengébb, de még jól észrevehető csillagkoncentráció
  • feltűnő csillagkoncentráció nélküli, de a háttércsillagok közül még kiemelkedő halmaz
  • véletlenszerű csillagszámnövekedés benyomását keltő halmaz

A csillagok száma szerint 

  • szegény (poor): 50-nél kevesebb csillagot tartalmaz
  • átlagos (moderately): 50 és 100 közötti számú csillag
  • gazdag (rich): 100-nál több csillagot tartalmazó halmaz

A csillagok fényessége szerint 

  • nagyjából egyforma fényességű csillagokat tartalmaz
  • egy szélesebb fényességtartományon belül egyenletesen oszlanak el a csillagok
  • egyaránt tartalmaz nagyon fényes és nagyon halvány csillagokat is

Ezen kívül a nyílthalmazoknak van még egy kevésbé ismert csoportja: a mozgási halmaz

A mozgási halmaz 

  • Laza felépítésű, viszonylag közel fekvő nyílthalmazok.
  • a térbeli mozgásuk a meghatározható

Ennek alapján tagjaik, valamint a mezőcsillagok szétválasztása elvégezhető. Legjellemzőbb képviselője az UMa mozgási halmaz. (d~150pc, n~120, a Nap a belsejében van anélkül, hogy tagja lenne) Ilyen halmaz még például a Plejádok, a Hyadok, az Orion-, a Perseus-, a Skorpió-Kentaur- vagy a Herkules-áramlat

     A Gömbhalmazok  csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok abban különböznek a nyílthalmazoktól, hogy bennük sokkal nagyobb az átlagos csillagsűrűség. A gömbhalmazokban az egy köbparszekre jutó csillagok száma tízszerese a nyílthalmazok csillagsűrűségének.

Legismertebb képviselKépőjük a Herkules csillagképben található Messier 13. A Tejútrendszer mintegy 150 ismert gömbhalmazt tartalmaz, amelyek néhány kivételtől eltekintve kizárólag idős, ún. II. populációs, 10 milliárd évesnél idősebb csillagokból állnak, közöttük nagy számban vannak különféle változócsillagok; elsősorban RR Lyrae típusúak, valamint hosszú periódusú cefeidák (W Virginis típusú változócsillagok) és RV Tauri típusúak is. A legfényesebb gömbhalmaz az ω Centauri, amely csak a déli égboltról figyelhető meg, szabad szemmel is látható objektum.

Számos galaxisban (főleg a nagy tömegű, elliptikus galaxisokban) két gömbhalmaztípus különböztethető meg; magas- illetve alacsony fémtartalmú csillagokból állók. (A csillagászatban a héliumnál nehezebb elemeket – mint a lítium és a szén – nevezik fémeknek). A Tejútrendszerben a fémszegény gömbhalmazok a galaxist körülvevő haloban, míg a fémben gazdagok a Tejútrendszer magjában találhatók meg.

A látványosabb gömbhalmazok listája megtalálható a Messier-katalógusban.

  •  Forrás:Wikipédia
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

tadalafil image e20

(Gaxessy, 2022.09.19 10:30)

canada pharmacy generic cialis olfeedxoegfdmayonBtjFlellz email protected London <a href=http://vtopcial.com/>best place to buy cialis online reviews</a>

eyesight cialis

(Intuitege, 2022.06.29 19:52)

Uzmdrv [url=https://newfasttadalafil.com/]cheap cialis generic online[/url] <a href=https://newfasttadalafil.com/>cialis 5 mg</a> Kaufen Cialis 20mg Mwhjro A gas bubble is injected into the vitreous cavity to put pressure on the area of retinal tear until the retina is reattached. https://newfasttadalafil.com/ - Cialis